Sziasztok,
Távol álljon tőlem mindenfajta előítélet vagy rosszindulat amikor azzal kezdem írásomat, hogy ez nem az a „hétköznapi horgászcikk” lesz amilyeneket általában mi megszállott horgászok habzsolni szoktunk akkor, amikor épp nem a vízparton próbáljuk becserkészni pontybarátainkat. Annyi meg annyi cikket, beszámolót olvashatunk egy-egy ismertebb hazai vagy külföldi pontyhorgász túrájáról, eredményességéről, vagy épp a csalikről, etetési módszerekről, bojlikészítésről, végszerelékekről, hogy én most nem állnék be ebbe a sorba, hanem egy kicsit más vizekre eveznék cikkemmel. Úgy érzem a mai bojlis horgászirodalom igyekszik kerülni a forró kását, vagy ha mégsem, akkor épp csak érinti a témát. Előrebocsátom a legnagyobb magyar nevettető, Hofi Géza szavait: „Akinek nem inge, ne vegye magára…De akinek inge, az végre őőőtözködjön már föl!”
