Így kéne, azaz erről szól a C&R:
Képgaléria:

continue reading.....

Catch and release? Az örök nagy kérdés. Mindenki egyértelműen tud reagálni a saját objektív nézetein keresztül a témára, ezért is osztja meg horgászok nagytöbbségét a kérdés. Egyik tábor egyértelműen azt válaszolja: hogy természetesen hazaviszem a halat, amit a kiváltott engedély révén teljesen jogosan megérdemlek, a másik tábor pedig pont az ellenkezőjét állítja: minden halat visszaengedünk, hogy visszakerülve természetes közegükbe tovább éljék életüket, hogy talán más horgára akadva ismét örömteli pillanatokat okozzanak. (Mi az utóbbi álláspontot támogatjuk.)  Nincs semmilyen probléma azzal, ha a horgász elviszi a megérdemelt zsákmányt, melyet ki könnyen ki nehezebben csalt horogra. Akkor azonban, amikor a sporttárs azzal dicsekszik a vízparton, hogy az összes mélyhűtője dugig van a halak legváltozatosabb fajaival, akkor igencsak elszomorodunk.

continue reading.....

Vegyen halat! - állít meg Tiszaburán, a járdán egy férfi. Melegítőben van, fázósan húzza a nyakáig a cipzárt. Visszakérdezek: milyen halat árul? Válasz helyett szétnyitja a nála lévő nejlonszatyrot, és mutatja, hogy az egyik zacskóban csuka, a másikban meg kisebb keszegek vannak.
- Mennyiért adja?
- A csuka kilója nyolcszáz, a keszegé kétszáz.
Az ajánlat csábító, a bolti árnak alig a fele. Az egyiket ki is emeli a zacskóból, és mutatja a kopoltyúját.
- Vörös. Láthatja, friss az áru! - póbál meggyőzni.
Bármilyen olcsó és friss, mégsem veszek halat. A férfi nem vesztegeti rám tovább az idejét, megy tovább, s nem sokkal később már egy másik járókelőnek kínálja a portékát.

continue reading.....