Olvastam az 1996. decemberi Magyar Horgászban a Pisztrángfogó csapatunkról. Nem is olyan régen láttam a televízióban eme “remek” csapatot. Amit itt leírok, az természetesen csak az én véleményemet tükrözi. De rendkívül kíváncsi vagyok, a többi sporttárs hogyan látja ezt a helyzetet. Akkor 1996. szeptemberében Olaszországban a Camonica völgyében rendezték meg a 4.pisztrángfogó vb-t, melyen csapatunk az ötödik helyet szerezte meg. Ez eddig rendben is lenne. Na, de milyen pisztrángfogás volt ez !!! Kukaccal pisztrángra ?

Ez teljesen felháborított. Egy valamire való pisztrángos, péres vízen ezeknek a horgászoknak azonnal elvették volna az engedélyüket . Minden horgász tudja, hogy a pisztrángot műléggyel illik megfogni. Mit illik, csak azzal lenne szabad ! Szerte a világon, Amerikában, Európában, Ausztráliában öles táblák jelzik a pisztrángos vizeken, hogy élő csali használata tilos ! Erre, tessék, még világbajnokság is van. Gratulálok ! Ez ám a nagy pisztrángfogás. Büszkék lehetnek magukra a versenyzők. Olyan folyón halat fogni, ahol nincs is hal - ez gyönyörű teljesítmény ! Történetesen tudom, hogy azon a vízen negyven éve nincs pisztráng, mivel minden nyáron kiszárad, és annyira lúgos a víz, hogy a pisztráng meg sem él benne. A verseny előtti napokban telepítenek bele több száz halat, hogy utána elmondhassák magukról a nagy ho-ho-hók, hogy mennyi szivárványost fogtak. Más. Ha már kifogták és kitépték a szerencsétlen alig harminc centis pisztrángokból a horgot, legalább azt ne mutogassák a televízióban, hogy rugdossák a köveken a halat, nehogy visszaessen a vízbe a nagy “nehézségek” árán megszerzett zsákmány. Hiába, itt nincs kegyelem. Én elítélem ezt a fajta pisztrángfogást, és nem engedném meg senkinek Senkinek, aki nem közelíti meg elég tisztelettel a halakat, hogy horgásszon rájuk. Miért nem lehet nálunk is megtiltani a pisztráng kukaccal való horgászatát? Mindig azt hallom, hogy hazánkban milyen kevés pisztráng van, óvni kell őket stb… Na, az ilyen horgászoktól én is óvnám. Képzeljünk el egy táplálékban igen szegény vizet - egy tipikus pisztráng szintájt -, ahol a halak étrendjét a különböző tegzesek, kérészek, és a vízbe hulló rovarok teszik ki. Ilyen körülmények mellet természetes, hogy ráveti magát a fehérjékben gazdag gilisztára a szerencsétlen, és a beléig le is nyeli. Így lehet igazán megtizedelni a pisztráng állományunkat. Miért nem tudunk példát venni más országoktól? Csak is kizárólag müléggyel lehessen minden olyan vízen horgászni, ahol pisztráng van telepítve ! Akkor talán lenne remény, hogy az állományuk növekedjen. Mert hiszem és vallom, hogy egy igazi műlegyes horgász visszaengedi azokat a halakat, amiket kifog, mert szeretne jövőre is halat fogni - többet és nagyobbakat. Sajnos, hazánkban kevesen űzik ezt a fajta horgászatot, pedig ha megismernék, sokkal közelebb kerülnének a természethez, és sokkal harmonikusabban élnének együtt a hobbijukkal és annak áldozataival : a halakkal.
Forrás: Flyfish Pisztrángsügér blogja